VBMUSE 01 - MEGYERI SZOFI

 

Múzsák. Nők, akik inspirálnak minket. Bátrak, odaadóak, kreatívak, nem félnek menni az álmaik után - bármi legyen is az. Tudják az értéküket és büszkék rá. 

A VBMUSE rovatban olyan nőket mutatunk be Nektek, akik valamilyen módon megérintenek minket és inspirálónak tartjuk a történetüket. Ismerjétek meg Megyeri Szofit és az ő történetét, ami számunkra a női szerepről, az otthon melegéről, anyává válásról és önmagad megtalálásáról szól.

Szofi a CROPPED BLAZER BLACK & THE OVER LAP SKIRT BLACK-ben

Hogyan mutatnád be magad valakinek, aki semmit nem tud rólad?

Anyuka vagyok, van 2 kislányom, 5 és 7 évesek. Van egy férjem, akivel 9 éve vagyunk együtt. Az elmúlt 9 évben éltünk Görögországban, Spanyolországban, Németországban, Törökországban és Cipruson a férjem munkája miatt. 

16 évesen csöppentem igazán a divatvilágba, de az élet 5 évvel később a családalapítás irányába terelt, így a karrierem váratott magára. Most, ennyi évvel később próbálom megvalósítani az álmomat. 29 évesen iratkoztam be egy stylist képzésre, ami életem egyik legjobb döntésének bizonyult.

"A vizsgamunkám fotózásán a sminkes lánynak nagyon tetszett a styling, így hát beajánlott egy másik fotózásra, onnan a fodrász egy másikra és így tovább… Pár hónap elteltével, már rengeteg munkám lett, mostanra már nem is tudok mindent elvállalni. A legjobb példa vagyok arra, hogy sosem késő belevágni valamibe, amire nagyon vágysz, vagy beiratkozni egy iskolába, akár gyerekek mellett. Nehéz volt, óriási logisztika, de éreztem, hogy ezzel a munkával lesz igazán kerek az életem." 

Mit szeretsz a legjobban a mindennapokban?

A mindennapokban elsősorban anyuka és feleség vagyok és imádok az lenni. Imádok tízórait csomagolni a gyerekeimnek, iskolába vinni őket, napközben recepteket nézegetni, hogy mit főzzek nekik vacsorára, majd alig várom, hogy értük menjek. Este együtt vacsorázik a család és az ágyban még hosszasan beszélgetünk. 

Ezekből a mindennapokból szakadok ki, ha bejön egy munka. Napközben bújom a webshopokat, hogy berendeljek a fotózásra ruhákat, majd a fotózásokon szinte egész nap ott vagyok. A legjobb érzés, amikor megjönnek a ruhák, látom őket a dobozban, majd a modellen, végül az elkészült anyagon és valahogy az egész úgy összeáll.

Mit a legkevésbé?

Nem szeretek kapkodni, sietni, vagy sürgetni a gyerekeimet. Ha úgy telik el egy nap, hogy átrohantuk. Mást pont a pörgés tart életben, én inkább a nyugodt, lassú perceket szeretem. 

Szofi az ANNA SKIRT 02 & ANNAMANA TOP 02-ben

 

Mit tartasz a legnagyobb sikerednek?

Egyértelműen a házasságomat. 9 éve vagyunk együtt, én 21, a férjem 23 volt amikor megismerkedtünk. Ezalatt a 9 év alatt 6 országban éltünk, 11x költöztünk, jobb és rosszabb lakásokba, városokba. Volt amikor az összes bútort vittük, volt amikor csak bőröndöket. Sok bizonytalanság volt az életünkben, sok nehézség, de a stabil házasságunkban mindig biztosak lehettünk. Odafigyelünk egymásra és támogatjuk egymást. 

És kudarcodnak?

Nem tudnék olyat mondani, amit kudarcnak éltem meg. Mindenből tanultam, hiába éreztem valamit kudarcnak, kis idő múlva bebizonyosodott, hogy jó, hogy úgy történt. Voltak álmok, tervek, amik nem jöttek be, de végül minden kellett ahhoz, hogy most az legyek, aki vagyok. 

Mi az a 3 legfontosabb dolog, amit szeretnél, hogy a gyerekeid gondoljanak rólad?

Sokszor gondolok arra, hogy már olyan korban vannak, hogy emlékezni fognak erre az időszakra. Nagyon fontos, hogy milyen anyuka képet látnak maguk előtt, hiszen később, ha szeretnének édesanyává válni, ez a minta lesz előttük. 

Szeretném, ha látnák, hogy boldog vagyok, örülök az apró dolgoknak az életben, mégis vannak rossz napjaim, amikor egy kis támogatásra vágyom és ezt nem félek kimondani. Szeretném, ha látnák, hogy mennyire feltölt a munka lelkileg, még akkor is, ha estére nagyon elfáradok egy egész napos fotózás után. Szeretném ha látnák, hogy szeretem, tisztelem az apukájukat is, habár néha mérges tudok lenni rá is. :)

Szofi a #27 WIDE LEG PANTS BEIGE & DOUBLE BOW SHIRT BEIGE-ben.

 

Mi volt az eddigi életedben a legnagyobb tanulság?

Vigyázz arra amid van, becsüld meg, értékeld, mert bármelyik pillanatban elveszítheted. 

Van bármi, amit úgy érzed fel kellett áldoznod? 

Mindig a divatvilágról álmodoztam, amióta az eszemet tudom. Gyerekként semmi más nem érdekelt, csak a ruhák, a varrás, a kötés, a divatbemutatók, a magazinok, a modellek. Éreztem, hogy ott a helyem, oda vágyom és semmi mást nem tudtam elképzelni.  

16 évesen lehetőségem volt Milánóba költözni és modellkedni, ahol csak mégjobban beleszerettem ebbe az egészbe. Onnan Hong Kong volt a következő megálló, ahonnan elkezdtem egy divatblogot írni. 2009-ben ez óriási újdonságnak számított itthon, azonnal nagyon népszerű lett. Először a modellvilágról írtam, majd nagy divatházakról, később divattippeket adtam. Megnyertem az Instyle magazin blogger versenyét és szerepeltem az összes hazai divatmagazinban, mint blogger. A modellügynökségekkel jó viszonyt ápoltam, sokszor kértek fel, hogy egy-egy új arc portfoliófotózását stylingoljam. Belecsöppentem, épültem, haladtam előre a céljaim irányába…

Majd találkoztam a férjemmel, aki akkor már Athénban élt negyedik éve. Egy évig ingáztam, munka és szerelem között, így az akkori fizetésem javarészt repülőjegyre költöttem. Egy év után Madridban kapott lehetőséget a férjem, így hosszas beszélgetés után végül felhagytam minden addigi munkámmal és kiköltöztem hozzá. De nem szeretem erre a feláldozni szót használni, olyan negatív hangvétele van - én pedig Madridban is és később a többi országban is nagyon jól éreztem magam. Persze bennem volt minden nap, hogy mi lett volna ha…? 

8 izgalmas év után hazaköltöztünk és bátor voltam eléggé, hogy 29 évesen belevágjak ismét az álmaim megvalósításába. Féltem az elején, hiszen ezidő alatt sok dolog megváltozott és nem is tartottam a kapcsolatot senkivel a szakmából, így a legelején kezdem: beiratkoztam egy stylist iskolába. 

A minap megkérdezte tőlem egy 19 éves lány, akinek hasonló döntést kell meghoznia, mint anno nekem, hogy vajon jól döntöttem-e akkor, hogy nem ragaszkodtam az álmaimhoz, a karrieremhez. Erre soha nem fogom tudni a választ. Az biztos, hogy nem cserélném el soha azt, ami most van, bár nagyon sok napom telt el úgy, hogy nem tudtam, vajon mi lesz végül az én utam.  

Mi a kedvenc tulajdonságod önmagadban?

Régen utáltam, hogy túl érzékeny vagyok. Mindig én voltam az a lány, aki sírt, akár az iskolában is egy rossz jegy miatt. Mindent a szívemre veszek, könnyen meg lehet bántani, de akár egy rossz gondolat vagy történet miatt is képes vagyok zokogni. Persze erre sok ember azt reagálja, hogy “Jajj, ne legyél már olyan érzékeny”. De egyszer azt mondta valaki, hogy ezt szeressem magamban, ne akarjak ezen soha változtatni, mert emiatt a tulajdonságom miatt tudok érzékenységgel hozzáállni a többi emberhez is. Azóta ezt elkezdtem megszeretni magamban, máshogy tekintek az érzékenységemre és ez lett a kedvenc tulajdonságom magamban.

 

Mi az a dolog, amit rendszeresen önmagadért teszel - akár lelki, akár fizikai?

A munka lett az egyik ilyen dolog. Sokszor nagyon nehéz elmenni otthonról, hogy nem én megyek értük délután, hogy esetleg ha elhúzódik a nap, akkor szívességet kérjek barátnőktől, családtól, hogy vigyázzanak a lányokra. Szerintem anyaként ez a bűntudat érzés sosem múlik el. 

Ha egy témát kellene mondanod, ami mellett szívesen kiállnál és képviselnéd, mi lenne az? Miért? 

Két ilyen dolog van, ami a mindennapjaim része és nagyon fontosnak tartok. Az egyik a gyerekek helyes étkezése. A mi otthonunkban ez egy kulcsfontosságú dolog a kezdetek óta. Igyekszem csak tiszta ételeket az asztalra tenni, minél kevesebb feldolgozott alapanyagot használok. Szerencsére erre a lányok is vevők. Imádják az összes zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest. Nekik teljesen természetes, hogy anya nem browniet süt délután, hanem banános datolyás smoothit készít. 

A másik ilyen dolog a környezetvédelem. 5 évig éltünk tengerpart mellett, testközelből láttam milyen amikor egy vihar után úszik a kedvenc partunk a szemétben. Sokszor szedtük össze a gyerekekkel, beszélgettünk erről, megértik, hogy miért fontos ez. Mostanra már maguktól felszedik a szemetet, ha sétálás közben látunk valahol. Nagyon büszke vagyok emiatt rájuk.

A divatszakmában dolgozom, ami a legkörnyezetszennyezőbb iparág. Amit ez ellen én magam teszek, hogy kerülöm a fast fashion boltokat.  Ha mégis fast fashion, akkor inkább minőségibb márkák, mint például Massimo Dutti. 10-20 ezerrel drágább, mint a Zara, mégis évekkel hosszabb egy-egy termék élettartama. 

Azt vallom, hogy az alapdarabjaink legyenek minőségi, drágább darabok, amiket nem kell újra venni hosszú-hosszú éveken át. Ehhez lehet csempészni pár aktuális darabot. 

Legjobban apró márkákat szeretek felkutatni, amik egy kézben vannak és egy kis tervező álmát támogathatom vele. Számtalan ruhám, táska, ékszerem van így mindenféle pici üzletből, a világ összes pontjáról. Nem utolsó sorban, kis példányszámban gyártott darabok ezek, amiket nem un meg a szemem, hiszen nem látom viszont mindenhol.   

Valamint imádom a használt ruha adás-vételt is. Nagyon sok tervezői darabot veszek másodkézből és eladom az én ki nem használt termékeimet is. A szekrényemben az alapdarabokon kívűl folytonos mozgás van.

 

Hol látod magad 5 év múlva?

Ilyen kérdéseket nem merünk már feltenni egymásnak a férjemmel, mert néha azt se tudtuk, hogy a következő héten melyik országba költözünk. Bármit terveztünk, az nem úgy lett soha, így ilyenekbe már nem szoktam inkább belegondolni. 

Furcsán vagyok összerakva, hiszen az elmúlt 9 évben alig vártam, hogy végre ne kelljen dobozolni, pakolni, repülni és végre hívhassunk egy otthont igazán otthonunknak. Mégsem tudom elképzelni, hogy egy országban éljem le az életem, akkora kaland volt az elmúlt 9 év. Szeretnék még sok dolgot megtapasztani, más kultúrákat megismerni, új barátokat szerezni. Szeretném, ha a lányok is nyitottak maradnának a világra és több nyelven beszélnének. 

Így látom magunkat akár valahol Görögországban, ahol esetleg egy kis ruhaüzletben dolgozom, látom magunkat Hawaiin is, ahol partra úszó teknősökre vigyázok, de látom magunkat Olaszországban is, ahol talán még egy divatiskolába beiratkozom. Velünk bármi megtörténhet.

Ha tetszett az interjú, Szofit itt találjátok:

IG: @szofimegyeri

@szofimegyeri.styling