VB LÁNYOK

AUTUMN/WINTER 20

KOVÁCS ZSÓFI

Örökmozgó, beszédes, érzelmes, szentimentális, álmodozó, kíváncsi, tudásra éhes, (nem csak) gasztronómiai hedonista. Egy hétköznapi nő, nem hétköznapi tervekkel – azt hiszem mindig is ez volt az árbócom az életben. Szomjaztam arra, hogy minél többet megtanuljak, minél többet lássak és tapasztaljak. Szeretem, ha az árral szemben kell menni. Inspirálnak a nagy lezárások és az újrakezdések – valószínűleg ez az egyik oka, hogy a jogi végzettségem a diplomaosztó utáni ebédig tüzelt, majd mentem az álmaim után. Vonz minden, ami esztétikus, rendhagyó, különleges – és ami tésztából készül. A régi értékek élnek bennem az új kor modern szikráival. Ezt a temperamentumot hordozva, amióta csak az eszemet tudom, olyat akartam csinálni, amivel kiemelkedhetek mások közül. Kitűnni viszont nemcsak kiváltság, hanem felelősség is. Ezért is örülök, hogy ezen a kollekción keresztül olyan lányokkal működhetünk együtt, akik az életútjukkal, munkájukkal, alázatukkal, kedvességükkel, kitartásukkal bebizonyították, hogy a mindennapok többek, mint az a kirakat, amit a kijelzőkön nap mint nap visszaköszön.

Polgár Odett

Odett vagyok, 32 éves énekes, dalszerző, kreatív elme. Az én szeretetnyelvem a zene mellett a vizuális kultúra, azon belül is a divat. Problémákra fókuszálás helyett a megoldásokat keresem az életben. A megoldás a lényegről szól. A lényeg pedig mindig egyszerű, letisztult, mindenki számára érthető. Pontosan olyan, mint Viki ruhái, csak ezek a darabok még kényelmesek is.

Pataki Lili

Pataki Lili vagyok, 28 éves, lakberendező. A szépség mindig is vonzott legyen szó ruhákról vagy terekről. Sosem a mennyiséget, mindig a minőséget helyeztem előtérbe, azt hiszem ebben hasonlítunk leginkább Vikivel, na meg a 'makacsásgunkban', ami nem is makacsság, inkább talán a maximalizmus a megfelelő szó rá. Addig megyünk, míg el nem érjük az álmainkat és meg nem valósítjuk azokat, mert amikor megvalósítottuk olyan csodálatos dolgok születnek, mint a Viktoriabolla márka vagy az én esetemben otthonok, melyek a tulajdonosokat boldoggá teszik. És mégis mi jobb annál mint adni, örömet szerezni?

Száraz Lili

19 évesen hallottam a diagnózist, ami ott akkor teljesen megváltoztatott. Gimnázium utolsó évében a jobb petefészkemen találtak egy 20 centis daganatot, amit műtéttel eltávolítottak. Ez sajnos nem volt elég, ezért kemoterápiát is kaptam.A műtét és utókezelések után gyakorlatilag megszűnt a betegségérzetem. Nagyon jó orvosok álltak mellettem. Ha rosszabb napjaim voltak, nem féltem kérni szakember segítségét sem. Eltelt 5 év és kijelenthetem, hogy meggyógyultam. Furcsán szokott hangzani, de többet kaptam a betegségtől, mint amennyit elvett. 24 éves koromra megtanultam értékelni a mát és azt, hogy az apró dolgok is jelentőséggel bírnak az életben. Szeretnék őszintén segíteni, utat mutatni sok fiatal lánynak, akik remélem levonják a tanulságot a történetemből. Ezért is választottam hivatásomnak a kozmetikát, ahol minden nap kívül belül energiát tudok adni a hozzám betérő mindennapi nőknek. Viki márkája azért is áll hozzám közel, mert hasonló értékeket képviselünk, és Ő mindig felhívja a figyelmet arra, hogy figyeljünk magunkra és egymásra! Hogy a tökéletes baromira unalmas.

Borbely Brigi

A párizsi egyetemi tanulmányaim után vált kristály tisztává, hogy valamilyen formában, de divattal szeretnék majd foglalkozni. Tudom, ez így egy rendkívül tág terület és minden második lány hasonlóan van ezzel. Kint Luxury Brand Management szakra jártam, így sikerült leszűkítenem, hogy mi az, ami leginkább megmozgat, mégis merre legyen az előre. A mesterszak vége felé jártam már itthon, amikor az elképzeléseim találkoztak egy lehetőséggel és a BigBag PR Agency-nél kezdhettem el dolgozni. Már az elején is tudtam, hogy a legjobb helyen vagyok, régóta követtem a munkásságukat, mostanra pedig közel 4 éve lehetek én is részese egy olyan álom csapatnak, ahol nem kell úgy éreznem, hogy semmi nem múlik azon, hogy kitöltöm-e az ötvenedik ugyanolyan excel táblázatot... hanem olyan kreatív projektekben vehetek részt, ahol az egyéni hozzájárulásomnak tényleg értéke van. Hasonló érzés fogott el, amikor Viki megkeresett, hogy bemutatnám-e az egyik ruháját az új kollekciójából, imádtam viselni és köszönöm, hogy én is részese lehettem a projektnek!

Mészáros Bogi

Mészáros Bogi vagyok, ügyvéd, anyuka, feleség, barát, hobbisportoló. Próbálom magamból és a környezetemből is kihozni a legjobbat, ezért is imádom a Viki által nekem választott ruhadarab mottóját. „Tedd csodává az életed”… Én sem mondanám máshogy. Legyünk kedvesek, bátrak, figyeljünk egymásra, mosolyogjunk sokat és már érezhetjük is magunk körül a csodát. Ha pedig összecsapnak a fejünk felett a hullámok, akkor viseljük magunkon a szlogent, hogy minden tükörbenézésnél a szemünk előtt legyen egy pozitív gondolat. Vikivel az anyaság volt a megismerkedésünk közös pontja, de azóta kiderült, hogy nem csak ebben hasonlítunk. Nagyon inspiráló, amit és ahogy elért, megtisztelő, hogy a részese lehetek. Köszönöm!

Szabó Doris

Szabó Doris vagyok, szépségmentor. Nem mondhatnám, hogy mindig is erre a pályára készültem. Nem voltam kiemelkedően szép lány a gimnáziumban. A fiúk mindig inkább a barátot keresték bennem. Tipikus sztori. Fekete, hosszú flanelingben jártam, takargattam magam, amennyire csak tudtam. Persze szerettem sminkelni már akkor is, azonban többnyire otthon. Ha elmentem valahová, lemostam. Féltem, mit szólnak majd mások. Szóval, sokkal inkább ötlet híján, az utolsó pillanatban választottam a gimnázium után a kozmetikus képzést a főiskolák helyett. Az motivál, hogy hassak az emberekre. Szeretem azt az érzést, amikor valakiben elindítok valamit. Akár egy önazonos sminkkel, az írásaimmal, vagy csak egy beszélgetéssel. Legjobb tulajdonságaim, hogy őszinte, mélyérzésű és segítőkész vagyok. És ezek egyben a legrosszabb tulajdonságaim is. Gyakran képes vagyok apróbb dolgokon is hosszasan morfondírozni. Persze ezeknek a gondolatgöndörítéseknek gyakran egyfajta megnyugtató konklúzió az eredménye. Ezek a magammal naponta megvívott csaták segítenek azzá válnom, aki vagyok.

Dr Demeter Ágota

Amikor előszőr láttam szülést, születést, lenyűgözött a nők ereje, az az erő, ami ott van valahol mindannyiunkban. Orvos vagyok, szülész-nőgyógyász. Szinte minden nap tanulok valamit a pácienseimtől. Alázatot, kitartást, derűt. Az ő, kritikus helyzetekben is megnyilvánuló erejükből erőt merítek én is. A megélt nőiség kivételes energia- és erőforrás, amire szükségünk is van, hiszen annyi helyen kell helytállnunk: anyaként, a párkapcsolatunkban, a szakmánkban. Azt látom magam körül, és azt tanultam meg a hivatásomban és a kisfiam édesanyjaként is elsősorban, hogy az önazonosság sokszor a legfontosabb jó tulajdonságunk. Kapaszkodnom is kellett ebbe a fotózáskor, hiszen kiléptem a komfortzónából, itt nem az agyamé, a képességeimé vagy az empátiámé volt a főszerep. Közben szerencsére kiderült, hogy ez a helyzet is lehet kényelmes. A ViktoriaBolla projekt nekem elsősorban az önazonosságról szól, olyan ruhákat készít, amiket jó viselni, amik nem beskatulyáznak, hanem felszabadítanak.

Hindi Fatima

26 éves vagyok és Magyarország nyugati részén élek a férjemmel és majdnem egy éves ikreinkkel, Nándival és Nórával, közel a természethez. Imádok utazni, inspirálnak más kultúrák, szeretem a sokszínűséget, ez motivál leginkább a tartalomkészítésben is. 2017 júniusában teljesen elhagytam a húsfogyasztást, ami fenekestül felfordította az életemet a lehető legjobb értelemben. Fontos számomra, hogy értékes, hasznos és pozitív üzenetet közvetítsek legyen szó videóról, receptről vagy egy fotóról. A nehéz helyzetekben sokat segít, hogy igyekszem mindig a reményteli megoldásokat keresni. A gyerkőcök mellett igyekszem a családi vállalkozásunkban is helytállni és a Fatimapanka csatornát építeni, ahogy időm engedi, hiszen most a babám élvezik a figyelmem nagy részét.

Várai Enikő

Az életben mindig a szép dolgok motiváltak és talán ezért is találtam rá a fotózásra olyan fiatalon. Később rádöbbentem, hogy a fotózás nem csak a szép dolgok megörökítése, hanem egy olyan életstílus, ami folyamatos fejlődésre ösztönöz. Minden egyes alkalommal fel kell nőni a feladathoz, újjászületni, akár felülbírálni saját magamat. Az elmúlt 15 év alatt, amióta fotózással foglalkozom sokféle embert ismerhettem meg, akiktől sokat tanulhattam. Sok helyen járhattam és olyan életet élhetek, amilyet mindig is elképzeltem. Ráadásul mindezt életem párjával élhetem át, aki egyben a munkatársam is. Hálás vagyok. Nehezen vagyok hajlandó bizonyos dolgokban kompromisszumokra és ezt jó tulajdonságomnak tartom, hiszen így születnek azok a gondolatok amiket eredetinek tartok. Amióta megérkezett a kislányunk, a dolgok csak még kerekebbé váltak.

Lanczki Laura

Több éve dolgozom a divatszakmában és a filmiparban, ahol az évek során volt lehetőségem kipróbálni magamat a kamera előtt és mögött is. Sokáig tétován álltam azelőtt, hogyan is kezdjek bele az életembe, mibe tudnám szívemet- lelkemet beleadni, amikor egy véletlen folytán belekeveredtem életem első forgatásába, amit rengeteg fotózás és forgatás követett a mai napig. Szerintem az egyik legnagyobb dolog, ami segített azzá válnom aki ma is vagyok, az az, hogy a másoktól sokáig hiába várt elismerést már csak magamtól szeretném megkapni és hallani. Nem tartom magamat a legmagabiztosabb embernek, de nagyon tudok szeretni, remek hallgatótárs vagyok és kitartóan, a végletekig tudok küzdeni az álmaimért. Emberi dolog, hogy próbáljuk elfelejteni a múltbéli fájdalmainkat, de néha jó ezekből erőt meríteni és, ha mondanom kéne egyet közülük, ami meghatározza jelenlegi szellememet, akkor ez lenne az: amikor még csak alig töltöttem be az első felnőtt évemet, mély vízbe kerülve, szinte önerőből kellett elkezdenem a felnőtté válásomat, belecsöppenve az életem saját magam általi megteremtésébe. Nagyon örülök, hogy Viktória felkért arra, hogy a téli kollekciójának bemutatásához én legyek az egyik modellje, mivel ez az A-vonalú tyúklábmintás szoknya tökéletesen új színben tünteti fel a számomra évek óta kedvelt szoknyák hangulatát. Az ízlésem számos kicsapongáson és fejlődésen esett át az elmúlt években, de egyvalami sosem változott: mégpedig a ruhák iránti lankadatlan vonzalmam!

Horváth Bernadett

Fotós vagyok, mert egészen kislány korom óta elképzelni sem tudtam jobb és csodálatosabb foglalkozást magamnak. Érdekelnek az emberek és a történetük. Szeretek közel kerülni szívben és lélekben ahhoz, akit fotózok. Imádom ahogy tökéletesen kapcsolódom azokkal, akik a kamerám elé állnak és szinte sosem fejeződik be a közös történetünk a fotózás végén... mint ahogy ez Vikivel is történt :) Hiszem és tudom, hogy Míra, a kislányom tett igazán azzá, aki vagyok. Tudom, hogy ő adja az erőt és a folyamatos inspirációt. Az ő születése nagyban átformált engem. Bár életem talán egyik legnehezebb napja volt, de igazán onnan kezdődött csak a mi mesénk. Hűséges vagyok, kitartó és végtelenül türelmes — ezek a tulajdonságok tartanak és visznek előre engem.

Sándor Dóri

Kislány korom óta mindig is fontos szerepet játszott a divat az életemben, már az oviba is csak “pörgős szoknyában” voltam hajlandó menni a legnagyobb téli hidegben. Ez a divat iránti szerelem végigkísérte az életem, és egy álmom vált valóra amikor a Daalarna marketingeseként helyezkedtem el. Jelenleg a mindennapjaimat a 4 hónapos kisfiam tölti ki, aki a legnagyobb büszkeségem, és úgy érzem vele lett teljes az életem. Minden együtt töltött pillanatot egy csoda, bár vannak nehezebb napok, de akkor is az motivál, hogy boldoggá tegyen a szeretteim és megvalósítsam az álmaim. Kitartó, barátságos és nyitott személyiségnek tartom magam, nagyon fontos szerepet játszik a kreativitás és az alkotás az életemben, ami lehet akár egy fotó vagy, egy sütemény a lényeg, hogy kifejezhessem vele önmagam. Igyekszem mindig hű maradni ahhoz aki vagyok, és remélem, hogy egy napon majd Leó is büszke lesz rá, hogy én vagyok az anyukája.

Ludvig Orsolya

Kommunikációval foglalkozom, immár 10 éve nagyvállalati vezetőként, korábban saját vállalkozást is vezettem. Örömmel tölt el, ha segíthetem emberek és csoportok egymást megértését, legyen ez pl. különböző kultúrák, gondolkodásmódok vagy generációk közötti megértés. A kommunikáció egy híd, mely nélkül elszigeteltek maradnánk. Mindennapjaim radikálisan megváltoztak idén. Bár az továbbra is igaz, hogy napközben dolgozom, reggel és este a családdal vagyok inkább, de mindeközben az itthon lévők ellátása, a háztartás nagyobb használatának biztosítása plusz teher, így a munka is átcsordogál az estékbe. Arról nem is beszélve, hogy az én-idő szinte megszűnt, sportolni is nehezebb, barátokkal se nagyon tud találkozni az ember. Ami ezek mellett nagyon hiányzik, az a véletlen találkozások, váratlan impressziók. Rengeteg inspirációt lehet meríteni ezekből. Manapság csak előre eltervezett virtuális meetingek vannak, előre meghatározott témákban, a szabad beszélgetések parkolópályára kerültek. Magam részéről alig várom vissza a szabadságot! Az életben számomra igazán a gyerekeim fontosak, ők inspirálnak és motiválnak is, miattuk érdemes létezni. Persze motivál még saját fejlődésem is, szeretek tanulni, élményeket szerezni, szeretek sok embert magam körül. Alapvetően azt hiszem az működtet, hogy nagyon szeretek élni! Életemben többször volt olyan, hogy úgy éreztem, megérkeztem arra az ún. "béka feneke alatti" helyre. Volt, hogy magánéleti, vagy szakmai gondokkal küzdöttem, de volt, hogy egyszerűen a végsőkig kimerültem. Azt hiszem, az életszeretet hozott vissza minden alkalommal, és hogy fegyelmezetten, erős akarattal újra és újra összeraktam magam. Minden, ami velem történt, része a mai énemnek, akivel alapvetően jóban vagyok, így a korábbi tapasztalataimat is csak pozitívnak értékelhetem, hiszen ha azok nem lettek volna, én is más lennék.

Alberti Petra

Alberti Petra vagyok, újságíró, a JOY és InStyle magazinok főszerkesztője, és a #vegyélhazait mozgalom és márka alapítója. Gyerekkorom óta szenvedélyem az írás, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy azokkal a témákkal foglalkozhatok nap mint nap, amelyek a leginkább érdekelnek. Magánemberként és szakmailag is régóta elkötelezett támogatója vagyok a hazai divatnak és a magyar márkáknak, így örömmel mondtam igent Viki kedves felkérésére. Emlékszem, mikor kislánykoromban elbűvölve kutakodtam a nagymamám ruhásszekrényében, és lelkesen próbálgattam a tükörben a mintás blúzokat, virágos ruhákat, kosztümfelsőket, felvettem a kalapjait, brossait és ékszereit. Ő mindig követte az aktuális divatot, mindig kicsinosítva várt minket, és büszkén mesélte, hogy gyakran saját varrónőjével, magának tervezte a személyre szabott, időtálló szetteket. Minden ruhának megvolt a maga emléke, története, különleges alkalma. Ha én benézek a saját szekrényembe, örömmel látom, hogy egyre inkább hazai darabok sorakoznak, melyeket büszkén viselhetek. Ez a szett például a karácsonyokat juttatja eszembe, amiket a nővéremmel és az édesanyámmal töltünk hármasban, és mindig kiöltözünk az ünnepre. Számomra a családom a legfontosabb, és a velük töltött pillanatok érnek a legtöbbet - barátok, példaképek, és örök inspirációk, hogy minden egyes nap a legjobbat hozzam ki magamból, az élet minden területén.