VIKTORIABOLLAGIRLS

AUTUMN/WINTER 19

Inspiráló Nők

Fruzsi

Munkám során számos olyan halmozottan hátrányos helyzetű, kisebbségi, nevelőszülői hálózatos gyermekekkel találkozok, akiknek a környezetük azt üzeni, értéktelenek, ők pedig ebből kifolyólag ragadnak benne a helyzetükben. Úgy élik le az életüket, hogy fogalmuk sincs arról, hogy bennük is csodák rejlenek és ugyanannyit érnek, mint bármelyik más gyermek. Legfontosabb célomnak tekintem, hogy megértessem velük, igenis értékesek, és jobb hellyé tehetik a világot. Viszont nemrég felismertem, hogy ehhez az élményhez nem kell nevelőintézetben vagy az utcán, elhagyatva nevelkedni. Elég nőnek lenni a 21. században. Így hát tudatos "önbizalom" növelő lépésként jelentkeztem a projektre. De ezzel a lehetőséggel nem csak a saját önértékelésemet építhetem, hanem egy olyan kollekciót népszerűsíthetek, amelynek minden letisztultan nőies darabja magabiztosságot áraszt, és egy nagyon fontos dolgot üzen a világnak: értékes vagyok és jól érzem magam a bőrömben. Igen, smink nélkül is, igen 55 kiló felett is. Hálás vagyok Vikinek, hogy még előttem meglátta ezt bennünk, hétköznapi lányokban... igen, benned is! Mindemellett pedig büszke vagyok rá, hogy egy olyan megfizethető márkát képviselhetek a fast fashion által uralt világban, ami minden erkölcsi szempontból tiszta, és amiért mind a viselői, mind pedig a Földünk hálás lehet.

Orsi

Hogy mi az én misszióm? Nem tudom. Mit tudok? Azt, hogy érdekelnek a színek, a formák az illatok, a képekm de talán még a számok is... Ez mind ott van a közvetlen környezetemben! De mi az, ami a legjobban hozzám illik, amiben kiteljesedhetek? Nem gondolom, hogy egyedül lennék, ha azt mondom: MINDEN érdekel! Mindenbe bele szeretnék kóstolni és keresni, hogy mi tesz boldoggá és miben fejleszthetem Önmagam. A ViktoriaBolla márka egy folyamatos fejlődő, növekvő és tanuló vállalkozás. Valahogy így érzem magam én is. Növekszem és fejlődöm. Azzal, hogy ez a kollekció egyről a kettőre lép a csapat segítségével, (aminek valahogy én is a része lettem) a gyártásból a Ti kezetekbe, Magam is közelebb kerülök ahhoz, hogy megtaláljam azt a bizonyos missziót. Sosem voltam modell, nekem ez teljesen új kihívás. Engedd el önmagad és barátkozz meg a külsőddel! Talán ez az első lépés, hogy minél több olyan lehetőségre mondjak igent, ami mondhatni "nem én vagyok" és kirepít a komfort zónámból - jó messzire.

Anna

Sosem mertem szerepelni, mindig tartottam attól, hogy valami nem sikerül, hogy kevés vagyok hozzá. Utóbb persze mindig megmagyaráztam magamnak, hogy jó ez így, de valójában sok lehetőséget hagytam ki ezért. Bár mindig is szerettem öltözködni, egy idő után észrevettem, hogy a ruhaválasztásban is álcázom magam, elbújok, hogy ne kelljen magam megmutatni. Az önbizalmamon a szülés utáni súlyfelesleg sem segített. Idővel elkezdett felsejleni bennem, hogy nem jó a hozzáállásom. Ekkortájt találtam rá a márkára. Lenyűgözött, hogy a ruhák mennyire letisztultak, mégis mindben van valami rafinált részlet, amelytől különlegesek. Nem lehet elmenni mellettük. Az is tetszett, hogy nem azt láttam, mint általában: nem szupervékony modellek pózolnak a ruhákban, hanem csinos, hétköznapi lányok, akik életre keltik az adott darabokat. Az összes képről áradt a harmónia és az erő. Éreztem, hogy ennek én is szeretnék részese lenni. Viki nagyon inspriráló nő, aki a mindennapi modern hercegnőknek tervez. Viki története, a vele való találkozás, a lehetőség és az élmény hatalmas löketet adott ahhoz, hogy változtassak és megmutassam magam. Hogy kilépjek a fényre. Így az én szememben a márka azt is jelenti: ne félj az ismeretlentől, állj ki magadért és higgy magadban! Mindannyiunkban ott lapul a harcos hercegnő is!

Anett

Soha nem éreztem magamban annyi önbizalmat, hogy kipróbáljam magam modellként. Nincsenek is ehhez való adottságaim. Így mindig csak elismerően figyeltem a csodaszép és szupercsinos modellek fotóit, nem is gondolva arra, hogy esélyem lenne bekerülni a sorba. Ennek ellenére televíziósként 10 évet töltöttem képernyőn, de általában csak a hibákat láttam magamon és magamban. Míg megértettem mekkora jelentősége van annak az elcsépelt mondatnak, amit anyukám olyan sokszor mondott nekem gyerekkoromban: "A szépség belülről fakad." Tényleg közhely, de az évek során szépen lassan rájöttem, hogy a szépség az őszinte nevetésben, a magammal lévő harmóniában van. Abban, hogy elfogadom amit kaptam a sorstól, de nem nyugszom bele, hanem megpróbálom abból kihozni a legjobbat. A természetesség híve vagyok, nem szeretem a túlzásokat, a letisztultság jellemzi a stílusomat, ezért is szerettem bele Viki csodás ruháiba, amelyekben igazán önmagam lehetek és nonstop mosolygok. Most, 34 évesen pedig ViktoriaBolla modell lettem, amiért nagyon hálás vagyok, mert ez is egy olyan élmény, amire biztosan emlékezni fogok életem végéig.

Dóri

Mindig is szerettem volna megmutatni a világnak és legfőképp magamnak, hogy szőkén ès tökéletlenül is lehetek sikeres és boldog. A felhívásra azért jelentkeztem, mert szerettem volna a Viki által összehozott Erős Nőkhöz tartozni.

Gréta

Viki miatt jelentkeztem. A szépségért, amit alkot, a természetességért, amit közvetít, a boldogságért, amit a családja arcán látok. Ezekkel a legkönnyebb azonosulni. A ViktoriaBolla márka pedig úgy tökéletes, hogy nincs benne erőlködés. Egyszerű kémia és imádat az egész!

Renáta

Gyerekkorom óta gluténérzékeny vagyok, ezért egészen korán az életem részévé vált a kemény diéta. Emellé pár éve társult egy inzulinrezisztencia és egy PCO is, ami még jobban megnehezíti a mindennapjaimat. Aki hasonló cipőben jár, az tudja hogy ez mit jelent: napi ötszöri étkezéssel 160 gramm szénhidrát bevitele, heti 3-4 alkalom intenzív edzés. Természetesen a sok lemondással járó és akaraterőt próbáló diétának megvannak az előnyei is. Elégedett vagyok az alakommal, 10kg-al lettem könnyebb ennek köszönhetően, nincs narancsbőröm, nincsenek lyukas fogaim és már évek óta nem küzdök arcproblémákkal. A legnagyobb eredménye a diétának számomra több év sikertelen próbálkozás utáni gyermekáldás lenne. Ilyen problémák mellett a nőiség megélése sokszor nehéz számomra. A komfortzónából való tudatos kilépés miatt is jelentkeztem Vikihez modellnek. Emellett nagyon tetszett az a kezdeményezése, hogy nem csak a ruháival, hanem fontos témákra való felhívással is önbizalmat szeretne adni másoknak. Nem könnyű ezekről a dolgokról beszélni, de ha már csak egy embernek is erőt adtam és azt az érzést, hogy nincs egyedül, akkor már megérte.

Olvívia

Nehéz abban a világban különlegesnek lenni és kitűnni, ahol a trend diktál mindent, ahol a fast fashionnek köszönhetően minden második lány ugyanúgy néz ki. Pontosan ezért ma már méginkább számít az, hogy mit képviselsz, milyen belső értékekkel rendelkezel és milyen példát mutatsz az életeddel. Én sosem voltam az a lány, aki a tömeg után ment, a saját korosztályomban nem is igazán találtam a helyem, más témák foglalkoztattak, mint amikről az egyetem udvarán beszélgettek a lányok. Értéket szeretnék képviselni, mély érzéseket, mondanivalót amivel példa lehetek másoknak. Így büszkén képviselem a VIKTORIABOLLA márkát. Viki élete önmagában egy példa számomra, családcentrikus, őszintén szeretető és életvidám. Minden leendő anyukának egy fantasztikus minta, aki nem szürkült be a kislánya születése után sem, hanem ezután vágott bele élete projektjébe.

Kitti

Németh Kitti vagyok 21 éves veszprémi lány. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem HR-szakos hallgatója. Ha jellemeznem kellene magam pár szóban, azt mondanám, hogy életvidám, energikus, csupaszív és konokul kitartó. Utóbbit mi sem mutatja jobban, mint az, hogy háromszor jelentkeztem a felhívásra. (Úgy tűnik tényleg három a magyar igazság) Igazáből először Viki első saját kollekció ötletébe botlottam bele az Instagramon, ezután fedeztem fel az 11ground-ot, a bejegyzéseket, és a sikkes outfit-postokat. Előtte azt gondoltam, hogy jó lett volna egy kollekció modellje lenni. Miután többet láttam és olvastam, vagy néztem egy-egy YouTube videót, akkor már úgy éreztem ennél ebbe nekem sokkal több van, hogy nagyon szeretném képviselni ezt a NŐT, mert inspirál, értéket teremt, magát adja, ragyog és egyszerűen olyan személyisége és életszemlélete van, ami hozzám közel áll. Igazából ezek és a második jelentkezés utáni személyes találkozás motiváltak akkor, amikor harmadszor is írtam Vikinek. Akkor már tényleg részese akartam lenni annak amit alkot. Sosem voltam kicsiként az a klasszikus értelemben vett kislány, fiúsan viselkedtem, úgy is néztem ki és később is inkább a fiúkkal értettem szót. Imádtam ezeket az éveket, de később emiatt nagyon nehéz volt magamra találni, és külső jegyekben is megélni a nőiességet. Nyilván huszonévesen még javában csiszolódik az ember, úgyhogy ez a keresés még javában zajlik. A “modern hercegnő” jelző nagyon megtetszett, ha erre gondolok magaménak is érzem, szeretek csinos lenni, de számít a kényelem, a kombinálhatóság, főleg ha éppen az egyetemre rohanok. Magassarkú nélkül sportcipőben is lehet valaki csinos és nőies, szerintem ez amúgy is javában belülről fakad. Hiszek a kisugárzás erejében, szerintem enélkül a leggyönyörűbb ruhaköltemény is üres. Számomra Viki ruhadarabjai is ezt közvetítik, a kollekciók és a koncepciók is ezt üzenik számomra, visszatükrözve azt amit Viki képvisel. Már alig várom, hogy a nekem szánt ruhadarabba bújva lássátok az arcomon, hogy milyen is ez az érzés.

Janka

Szeretném megőrizni a nőiességem anyaként is. Ebben az öltözködés nagy szerepet játszik, mert egy-egy csinosabb alapdarabban már jóval magabiztosabban indulok neki a mindennapoknak. Viki ruháit hordva mindig komfortosan érzem magam és egyszerre csinosnak is, ami a legjobb kombináció! Plusz mivel a low waste szemléletet képviselem és próbálok az élet minden területén e szerint élni, számomra az is fontos, hogy ne halmozzam a ruhákat és inkább jó minőségű alapdarabokból álljon a ruhatáram, mint fast fashion ruhák sokaságából, amik a következő évben már nem aktuálisak.

Nóri

Már kicsiként is kilógtam a sorból, más voltam mint a többi gyerek. Később éppen ezért csúfoltak, kiközösítettek. Ezt akkor nagyon nehezen viseltem, de senkinek nem mertem beszélni erről. Szinte semmilyen élethelyzetben nem mertem megszólalni. Megváltoztam mások miatt, annak reményében hátha majd megkedvelnek. Ennek hozománya lett a pánikbetegség és az állandó szorongás. Ma már tudom, hogy ez hiba volt. Évek kellettek ahhoz, hogy elfogadjam azt a tényt, hogy nem kedvelhet mindenki. Idő kellett ahhoz, hogy urrá legyek a szorongásomon. Megtanultam előnyt kovácsolni a személyiségemből, fejleszteni magam és nem rosszul érezni magam azért, amilyen vagyok. Úgy gondolom, hogy mindenkinek mernie kell megszólalni, segítséget kérni, hiszen így tudunk változást előidézni. Ezért is vagyok itt!